2012. április 3., kedd

Menekülésre tett kísérleteink


Például elindulsz gyalog. Behízelgi magát a falu, ízek és illatok, furcsa érzet, mélyebbre húzod a levegőt. Sírnál is, de mégsem, arra mindig bővebb magyarázat kell. Jaj, csak ez a falu kínoz, ahogy jön szemből az út, és ami lehetetlen: a múltból fordul vissza! Otthon az ideiglenességedben, megszokható. Érzed a nárcisz illatából, az üde zöld színekből, és abból, ahogyan melléd ül egy kóbor kutya, megbök az orrával, azután ő is arra néz, amerre te. Szőlőkarók sora, hegytető, a csúcsra érve kifullad az ember, még ilyen kicsi hegyen is, de ami itt és most nekünk a világ teteje. Irma utolér, alig kap levegőt. A szakszerűen metszett tőkéket nézi, és azt mondja, hogy otthon van a témában, mint bor a színházban – hol hallotta ezt? Sehol, olvasta. Az ember elolvas mindenfélét. Jenővel színház az élet, és a vörösbor olyan drámai, ugye értem az összefüggést? Delelőn a Nap, az árnyékok túlságosan rövidek, néhány képet mégis ellopok a betontörmelék közül diadalmasan kitört nárciszokról. Irma a zöldséghámozó kiskést veszi elő, már megijedek, hogy a virágoknak esik vele, de csak azt akarja, hogy menjünk barkaágat szedni.



A vasárnap hosszabb utat kínál. Tavalyi lombját most cserélő borostyán makacs büszkeséggel tapad a sok éve lakatlan öreg ház falához, a közhiedelemmel ellentétben kevesebbet rongál a falon, mint amennyi haszonnal jár. A régen lekopott festék védelme nélkül földszürke színre változott fán a gonoszt űző jelképek faragványait finom repedések szaggatják, akaratlanul is az ősöket juttatva a járókelő eszébe. A ház története ismeretlen, tulajdonosai bizonyára máshol élnek, de a házat mégis otthonérzet lengi körül, időtlenség. A borostyánnal benőtt ház a sivár műanyagvilágban alig elképzelhető részleteket is idéz: szépen földíszített ablakok, lágy redőkbe szedett függönyszárnyakkal, a paszománnyal cifrázott drapériák bojtos zsinórral félrevonva. A brokátból készült sötétítők között klöpli függönyök, hogy némi fény is jusson a szobába. Karnistokok, rézrudak soha sem feledhető fényezése évente, szidolozott kilincsek. Az illatokat, szagokat híven őrzi az emlékezet, az akár csak egyszer bejárt helyek benyomásai beégnek a tudatba.

Ellentmondások. A hétfő csak folytatás, kőkemény jelen, feladatokkal. A gondok szemből, a közelgő ünnep kihívás, és végső ideje lenne nagytakarítani. Álmos szemmel is látni a legkisebb légmozgásra táncoló porcicákat, hol gömbölyödnek, hol, mint eperfán a hernyó, hosszúkásra híznak a padlón. A nagytakarítás a szertartásossága mellett fárasztó munka a télben kimerült testnek. Vitaminpótlás kell. Irma szerint a mesterségesen bevitt vitaminok csak a gyártóknak haszon. Kutatás, ennyi és ennyi résztvevővel, ellene és mellette. Mindenkinek élni kell, a gyártóknak, a kutatóknak, de neki is, így inkább a cékla tavalyról, vagy friss hajtásokból saláta. Némelyik keserű, az a szívnek kell, tudom. Irma azt mondja, hogy jó lesz minden, csak hétfőn még tompán megyünk el a dolgok mellett, a szépség felé hunyt szemmel fordulunk. Hétfőn egyszerűen még nem kész az ember. Párhuzam a tavasz és a hétfő között. Kísértések ideje. Azt sem tudod, hol a fejed, erre odahízelgi magát hozzád a kedvenc könyved, vedd kézbe, hosszú és lassan hömpölygő tartalom, előnye, hogy nem a történet a fontos, csak a mondatok, olvasod, amelyik bekezdés megfog, mindig azt, mezítláb, álmosan, félúton a kávé és a munka felé. Menekülés… Hatmilliárd ember vesz körül, és a kör közepén te egyedül ülsz a nyomoroddal, én bezzeg föltalálom magam, mondja Irma olyan határozottan, hogy majdnem elhiszem, azért kezdett takarítani helyettem, hogy nekem legyen jó, hogy nekem segítsen. Közben dehogy. Ő is menekül, csak másként.



Címkék

akasztott asszony háza (1) Antus meséi (1) asio otus (1) baleset (1) Balkalonológia (1) Balkán (1) bánáti csend (1) Barát-utca (1) beteg (1) boldogság (2) bombázások (1) boszorkányok (1) bükkfa (2) Columbia (1) cseléd (1) dédi (1) doktor (1) Dombos Fest (2) elfogyott napok (2) elvándorlás (1) erdei fülesbagoly (1) érintések (53) föld (1) fruzsina (1) gang (1) gyaloglás (1) háború (5) haibun (1) hajnali (1) halottak napja (1) harangoznak (1) ház (1) ibrik (1) interjú (1) írás (1) Irma (3) Irodalmi Jelen (1) irodalmi napok (1) irodalom (1) kalács (1) kalap (1) karácsonyi depresszió (1) karázsony másnapján (1) karibi világ (1) kemence (1) kenyér (3) kert (1) kishegyes (7) kishegyesi kaszáló (1) Kissanyi regénye (3) Közegellenállás (1) Közegellenállás 2019 (1) lángos (1) lepény (1) levél a katonaságtól (1) madár a célon túl (1) magány (2) Majtényi Mihály novellapályázat (2) Marquez (1) Matilda (1) menekültek (2) mozsár (1) nagy farkas dudás erika (4) nagysága (1) nfde (3) nfderika (1) novella (1) nyár (2) nyomorult élet (1) olasz baba (1) óra (1) öregség (2) ősz (1) Pecze-kastély (1) piac (1) redőny (1) régi dolgok (1) riport (2) rövidpróza (1) semmiből a semmibe (1) Sikoly (1) sírás (1) szalonna (1) szeged (1) Székács Vera (1) szellemi tulajdon lopása (1) Szerbia (2) szerelem (4) szétvert családok (1) Szombathy Bálint (1) tartalékosok (2) temetés (1) tenger (1) (1) Ujj Zsuzsnna (1) városi (1) vizihulla (1) zivatar (1)