2010. november 26., péntek

Helikonban

Az alábbi helyre kattintva:


Madárének a híd fölött ... a Helikonban


(részlet a föntiből) "Fruzsina más. Arca az én arcom álarca, ismer engem és én ismerni vélem őt. A többi unoka csak lelkifurdalás: mit jelenthet nekik egy ilyen vénség, mint én? Már nem értem világukat és nem akarom követni őket az új dolgokban. Helyettem az internetet választják, a csirkepaprikásom helyett pedig a hamburgert. 

A legkisebb unoka körbetipeg az ebédlőben, ráhajol a székekre, arcát belenyomja a bársonyba és szagol. Azután megmondja, itt a Nagyi ült. Amikor az anyja tanúja volt a kicsi szaglászós játékának, elhűlve kérte számon rajtam. A kicsi nem értette, mit vétett akkorát, hogy anyja neheztelve néz hol rá, hol rám és közben a fejét csóválja. 

2010. november 18., csütörtök

Megkésett sorok - Szombathy Bálint: Balkanológia

2007. június 20.-- Megjelent a Kilátóban és ITT

Régi meghívó került a kezembe egy könyvből, amit utoljára hét éve, Budapestről hazafelé utazva olvastam a vonaton. A meghívó mellett kézzel sűrűn teleírt lapok, vázlatszerűség. Azt terveztem, ha hazaérek, megírom annak az estnek a történetét, de később akármikor nekifogtam volna, semmire nem mentem vele. Égni kezdett a kezemben a papír, és még az időközben elmúlt sok év sem segített magamtól olyannyira eltávolítani az anyagot, hogy az kezelhető legyen. Ez olvasható a meghívón: 

2010. november 9., kedd

Novembervég

Megjelent a Kilátóban)

Megjött az ősz, a november a rossz időt is hozta. Az almáskert a talajon vastag rétegben rothadó gyümölcs, a spanyol csigák tömege, a derékig fölnőtt gaz miatt elvesztette vonzását, hetekig ki se mentem a kertkapun túlra. Az alma a fán rothadni kezdet, még pálinkába se volt használható, enni a virágoskert különleges ízű almájából szedtem. Az öreg almafa hatvan éve minden betegségnek, féregnek ellenállva terem rendületlenül. Az új ablak kilátása a vártnál sokkal kevesebb örömöt okozott.