Levél a katonaságból, 1950-ből

Kedves Rudi komám!      Kishegyes, 1950. 12. 4.

A régen várt lapodat megkaptam, aminek igen megörültem.

Olyan soká csavarogtok, kedves komám, hogy már Északról vártalak vissza, mert ez az idő alatt kényelmesen megkerülhettétek volna a Földet, no nem hajón, repülőgépen meg elefánt hátán gondolom, csak állandóan repülőgépen, azon már háromszor is körüljárhattál volna. De Kedves Rudikám, ne búsulj, nem minden embernek van ilyen szerencséje, minnél többet csavarogtok, annál többet láttál, igaz, hogy én még nem kívánok ilyen nagy szerencsében részesülni, különösen most nem kívánom a katonakosztot., mert tavaly még csak szűken megvoltam ötvenkét kiló, de az idén csak szűken ötvenhat és fél.


Továbbá kedves Rudikám most nagyon jól megy dolgom, illetve csak jól ment, mert holnap, azaz hétfőn reggel megyek vissza Szabadkára, de addig egész kedd óta nem volt tanítás, hát csak olvasgattam, meg muzsikáltam (mert vettem megint egy szájharmonikát). Most holnap megint számítok könyvet venni, mert tudok egynéhány jót, és most elég jól állok pénz dolgából, ugyanis két héttel ezelőtt kaptam a nagybátyámtól 500 dinárt, tegnap pedig be volt rúgva és megint kaptam tőle 1000 dinárt., hát most vehetek egy pár könyvet.

Továbbá kedves komám, most nemrég megvettem az ócskapiacon az "Egri csillagok" - at, a két kötetett egybe, tiszta új állapotban, 80 dinárért, de már elcseréltem három "May" - ért, ezek közül az egyik három kötetes, tehát a 80 dinárért kaptam kb. 300 vagy 400 dinárt, igaz, hogy a "May" - ok csak élvezetesek, de nincs olyan értékük, mint az "Egri csillagok" - nak, de viszont ha az árát számoljuk, akkor nagyon jó üzletet csináltam. Az "Egri csillagok" - at úgyis megszerzem majd még egyszer, de külön, a két kötetet.

Kedves egy komám, míg itthon voltál én elmondtam neked, hogy a Városi könyvtárba már nem lehet úgy csalni, mert most már a katalógusokból kell kiválasztani, hogy melyik könyvet akarjuk kivenni. Hát én most leírom neked, hogy mégis hogy toltam ki velük. Ott kezdem, hogy az iskolában egy gyerek szerzett valami rossz pisztolyt, amit ő persze jónak tart (no, ne gondold, hogy azzal raboltam ki a könyvtárat!), elég az hozzá, hogy a gyerek elvesztette a pisztolynak valamelyik kis alkatrészét (valami szögfélét), és azt keresve, mindent kipakolt a zsebéből, közöttük a diákkönyvecskéjét is. Én mindjárt gondoltam egyet, szépen zsebbe tettem a diákkönyvecskét, és elmentem beiratkoztam a Városi Könyvtárba, és kivettem az "Afrikánák" (annak a nagynak, ami nálad is volt) párját, az "Ázsiát", igaz, hogy 100 dinárt előre le kellett fizetni, de az a könyv megér 350 - at is. Ez a könyv még vastagabb 100 oldallal, mint az "Afrika", és éppen olyan új. A könyvet hazahoztam, kikapartam szépen a könyvtári pecsétet, és beletettem az enyémet. A kartont, amit kaptam, elégettem, a diákkönyvecskét meg másnap észrevétlenül visszacsempésztem a gyerek táskájába, tehát minden nyom el van tüntetve. Itt most lehet, hogy arra gondolsz, hogy a gyerekkel kitoltam, mert majd rajta keresik a könyvet, hát csak ne sajnáld mert nagy kutya az is, a Városi Könyvtárból ellopta a "Sándor Mátyás" két kötetét, meg még egynéhány könyvet, így legalább azt is hiszik róla, hogy ezt a könyvet is ő lopta el.

Továbbá kedves Rudikám, azt is mondtam neked, hogy ahol lakok, abban a házban van egy láda könyv, hát ezt is megloptam, csináltam egy picike, mindent nyitó tolvajkulcsot, és egyszer mikor nem voltak otthon, kinyitottam a ládát és elcsaptam 6 darab tiszta új, egyforma fémporos, lapozott "Görét" (most van 8, Göre), ezenkívül még néhányat elcsaptam, de azokat már itt nem sorolom fel. Én ezt nem tartom lopásnak, kedves egy komám, mert én azokat a könyveket csak a penésztől, meg az egértől mentettem meg. Továbbá kedves Rudikám, a 18 kötet Tolnait is elcseréltem "Verne", "May", "Göre", meg mindenféle más könyvekért, most már van 25 Verném, meg 12 May.

Kedves egy komám, valamelyik nap találkoztam apáddal, és nagyon kérte a Sándor Mátyást, én meg is ígértem neki, csakhogy nem tudtam, hogy öreganyám odaadta valakinek olvasni (mert épp azt találta az asztalon). Hát, most el nem vihetem neki, de majd megveszem Szabadkán a piacon még egyszer és elcseréljük, ezt megírhatod neki.

Kedves Rudikám, most többet nem írhatok, ha megkapod a levelem, azonnal írjál, lehetőleg borítékba tedd a levelet, mert nem szeretem, hogy más is elolvassa, írd meg hogy megy a katonaélet, meg nyírtak - e már kopaszra, ha lenyírtak, okvetlen fényképezkedj le, mert nagyon szeretnélek egyszer kopaszon látni.

Neked a legjobbakat kívánja, a legjobb komád: Sanyi

Szerbusz, azonnal írj!