Fényes, egészen selymes tapintású volt a sámfa, amire a lyukas zoknikat húzta talpalni nagyanyám. Nem, nem is a lyukasakat! Azokat csak az előszobafogasból kicsavart kalaptartó „gomba” segítségével stoppolta, ami valóban olyan volt, mint a gomba. Szépen ráfeszítette a gömbölyű részére a zokni lyukas felét, a gomba szárán összeszorítva fogta, feszesen tartva végig. Amikor a stoppolást befejezte, visszacsavarta a fogasba a nélkülözhetetlen varrási kelléket. Mindig ugyanazt vette le, pedig a hatból választhatta volna akármelyiket. A varrótű nyomot hagy a lakkozott fán, nem akarta a többit is összekarmolászni. A sámfán már a foltozni való zoknikat javította.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nyomorult élet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nyomorult élet. Összes bejegyzés megjelenítése
2011. július 22., péntek
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Címkék
Antus meséi
(1)
Balkalonológia
(1)
Balkán
(1)
bánáti csend
(1)
boldogság
(2)
bombázások
(1)
boszorkányok
(1)
Dombos Fest
(2)
elfogyott napok
(2)
elvándorlás
(1)
érintések
(53)
föld
(1)
gang
(1)
gyaloglás
(1)
háború
(4)
haibun
(1)
halottak napja
(1)
írás
(1)
Irma
(3)
Irodalmi Jelen
(1)
irodalmi napok
(1)
irodalom
(1)
karácsonyi depresszió
(1)
kemence
(1)
kenyér
(2)
kert
(1)
kishegyes
(3)
kishegyesi kaszáló
(1)
Kissanyi regénye
(3)
Közegellenállás
(1)
Közegellenállás 2019
(1)
lángos
(1)
lepény
(1)
levél a katonaságtól
(1)
magány
(1)
Majtényi Mihály novellapályázat
(1)
menekültek
(2)
nagy farkas dudás erika
(1)
nfde
(1)
novella
(1)
nyár
(2)
nyomorult élet
(1)
olasz baba
(1)
óra
(1)
öregség
(2)
ősz
(1)
Pecze-kastély
(1)
riport
(2)
rövidpróza
(1)
semmiből a semmibe
(1)
Sikoly
(1)
sírás
(1)
szellemi tulajdon lopása
(1)
Szerbia
(2)
szerelem
(4)
szétvert családok
(1)
Szombathy Bálint
(1)
tartalékosok
(2)
temetés
(1)
tenger
(1)
tó
(1)
zivatar
(1)
