Megjelent a Sikoly 24. számában - 2010. ősz
---------------------------------------------
Ha apám lelke még harminc évvel a halála után is körülöttem bolyong – és én tudom, hogy nem ment el a közelemből! -, akkor van mit látnia, és így nem csoda, hogy nem leli meg a végső nyugalmat. Apám nekem éppen úgy hiányzik, mint az első, nélküle töltött napon hiányzott. Anyám éppen úgy szidja, ha szóba kerül valami kapcsán, mint életében is szidta minden nap és minden alkalmat megragadva a szidásra.
