2010. március 25., csütörtök

… ahol a napraforgó nem tudja, hogy merre forogjon…


(Megjelent a Magyar Szó-ban)

Emlékezés, irodalmi találkozások, találkozások az irodalomban

Mindig szerettem volna megkérdezni Székács Verát, mit jelent számára García Márquez műveit fordítani, mennyire vált élete részévé a márquezi közeg, hogyan lehet ki és bejárni az ábrázolt világból a valóba, és Budapest kipufogógázzal teli levegőjében érez-e valamit a karibi tenger illatából. Vannak ilyen nyugtalanító vágyaim, több is, hallgatok róluk, ne hülyéskedj már, mondták, ha mondtam, mi bánt, és különben sem lehetne Székács Verával beszélgetni, vízumom nincsen, mert ilyesmiről szerintem csak személyesen lehet és szabad, különben is meguntam és ridegnek tartom, lélektelennek az iméles kérdezek, felelj munkát, éppen a napokban határoztam el, legyek régimódibb: személyesen, vagy sehogy.